Többet tudsz mint bárki más,
Úgysem hallod sóhajom.
Oly keveset szólalok.
Szelídséggel várom én,
Míg szememből bíbor fény
Megtörik, hisz roskatag,
Hogy ragyogni lássalak.
Hagyd, hogy fájjon ami fáj,
Többet tudsz mint bárki más,
Úgysem hallod sóhajom.
Oly keveset szólalok.
Surmog hetykén romlott gyász
Ő törékeny, de ádáz.
Vétkes karom engedd el
Téged szorít: -Engedj el.
Esti fények kopognak.
Tétova léptek morognak.
Sunyi végzet most delel.
Ma kezed közt alszom el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése