Látod-e a megérett alkonyokat?
És a meg nem értetteket?
A nyakatekert viharokat?
Az édesded csendeket?
A féltve őrzött álmokat?
Látod-e az alkonyaimat?
Azoknak lágy napsugarát?
A kusza holnapjaimat?
Azoknak vágyból szőtt bajuszát?
-Látod-e megfullad a ma.-
Lesz-e újra holnap, ha a mai régi?
Lesz-e benne ember?
Lesz-e valaha nyugta néki?
Lesz-e boldog egyszer?
Lesz-e ki karát nyújtja, és ki?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése